A ponty (Cyprinus carpio)

Tilalmi id�: m�jus 2-junius 15
Legkissebb kifoghat� m�rete: 30 cm

A sugaras �sz�j� csontos halak k�z� tartoz� t�pusfaj, a pontyalak�ak rendj�nek �s a pontyf�l�k csal�dj�nak n�vad�ja. Palearktikus elterjed�s� halfaj. Eredeti �shaz�ja �zsia, valamint Eur�pa keleti fele (Kelet-Eur�pa �s a Duna-medence), de teny�szt�si c�llal m�shova is betelep�tett�k, �gy ma m�r gyakorlatilag minden f�ldr�sz �desvizeiben megtal�lhat�. A m�rs�kelt �g�vi alf�ldi vid�kek tavait �s lass� viz� foly�it kedveli. A r�gi�ban a ponty h�rom f� alakv�ltozata fordul el�, a t�ponty vagy vadponty k�t t�pusa, valamint a nemes�tett ponty. Sz�nezet�r�l �ltal�nosan elmondhat�, hogy h�ta z�ldes vagy barna, a has ir�ny�ban vil�gosod�, oldalt s�rga, hasa feh�r. Sz�ja k�r�l 2 p�r bajuszsz�lat visel, az egyiket a fels� ajakon, a m�sikat a sz�jszegletben. Sz�j�nak b�rred�i teleszk�pszer�en kiny�jthat�ak, ami az �llat t�pl�lkoz�s�t seg�ti a fen�ken l�v� t�pl�l�k felszedeget�sekor. Uszonyaik k�z�l a h�ti-, mell- �s a farok alatti �sz�k els� sugarai megvastagodtak, kem�nyek, h�ts� fel�let�k fogazott. Az eur�pai ponty leggyakoribb vad v�ltozata, a k�z�ns�ges t�ponty kifejlett p�ld�nya el�ri az 1 m�ter hossz�s�got �s 15�20 kg t�meget. A t�pontyb�l kiteny�sztett nemes ponty jellegzetess�ge, hogy a h�ta t�bbnyire magasan �velt. A vad fajt�kkal azonos a hossz�s�ga, a s�lya viszont azok�nak majdnem a k�tszerese. B�r�n v�ltoz� mennyis�g� pikkelyt visel. A legkev�sb� pikkelyezett a legismertebb fajta, a t�kr�s ponty vagy t�k�rponty, valamint a szinte teljesen pikkely n�lk�li b�rponty. Azonban h�t-, farok- �s hasa alatti �sz�ikn�l m�g ezek a form�k is viselnek pikkelyeket. A nyurga ponty vagy magyar vadponty (Cyprinus carpio carpio morpha hungaricus) a K�rp�t-medence vizeinek �si vadon �l� pontyt�pusa, amely csak itt fordul el�. Teste ors� alak�, megny�lt, h�ta a teny�sztett v�ltozatok�n�l j�val alacsonyabb, aranyos pikkelyzet�, uszonyai v�r�sek. A nyurga ponty a vesz�lyeztetett �llatfajt�k k�z� tartozik, a 20. sz�zadban csaknem teljesen kipusztult. V�ltozatai: tiszai nyurga ponty, geleji nyurga ponty, tatai ac�los nyurgaponty stb. A k�z�ns�ges t�ponty (Cyprinus carpio carpio morpha acuminatus) a Duna v�zrendszer�ben a legelterjedtebb vadon �l� forma. Pikkelyes, m�rs�kelten magas h�t� t�ponty. A term�szetes vizekben m�ra szint�n megritkult. V�ltozatai: balatoni sud�r ponty, dunai vadponty, r�ckevei dunai t�ponty stb. A t�gazdas�gi mesters�ges teny�szetekb�l kiker�l� nemes ponty (Cyprinus carpio carpio morpha domestica) alkotja a r�gi� jelenlegi ponty�llom�ny�nak k�zel 90%-�t. Helyi fajt�i igen sokf�le megjelen�s�ek. Fajtav�ltozatok: attalai t�kr�s ponty, biharugrai t�kr�s ponty, bikali t�kr�s ponty, dinny�si t�kr�sponty, szajoli t�kr�s ponty, hajd� T1 t�kr�s ponty, hajd� P1 pikkelyes ponty, hajd�szoboszl�i t�kr�s ponty, hortob�gyi t�kr�s ponty, hortob�gyi pikkelyes ponty, var�szl�i t�kr�s ponty, m�richelyi t�kr�s ponty, nagyat�di t�kr�s ponty, szarvasi 215 t�kr�s ponty, szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi t�kr�s ponty, tatai aranys�rga pikkelyes ponty, tatai palasz�rke pikkelyes ponty, tatai h�tpikkelyes t�kr�s ponty stb.