Az amur (Ctenopharyngodon idella)

Tilalmi id�: NINCS

Legkissebb kifoghat� m�rete: 40 cm

A csontos halak (Osteichthyes) oszt�ly�ba, a pontyalak�ak (Cypriniformes) rendj�be, a pontyf�l�k (Cyprinidae) csal�dj�ba tartoz� Ctenopharyngodon nem egyetlen faja. El�fordul�sa K�na �szaki r�sz�n �s Szib�ri�ban �shonos. Nev�t az Amur foly�r�l kapta, Oroszorsz�g �s K�na hat�rfoly�j�r�l, melynek k�z�ps� �s als� szakasz�n elterjedt. Tipikusan foly�v�zi, ott is a meder m�ly, gyors sodr�s� r�szein tart�zkodik legsz�vesebben. Megjelen�se Rendk�v�l izmos, nagy test�, torped� alak� hal. Sz�ja f�lig als� �ll�s�, nagy szemei alacsonyan �lnek, ajkai vaskosak, bajusza nincs. H�ta z�ldesbarna, oldala a pikkelyek fekete kont�rja miatt sz�rk�sez�st, hasa s�rg�ssz�rke sz�n�. �sz�i kiss� v�rhenyesek. A tejesek mell�sz�i tavasszal, a test fel�li oldalukon �rdes tapint�s�ak. A m�teresre megn�v� amur maxim�lis t�meg�t 25�30 kg-ra becs�lik, �ltal�ban 4�10 kg-os p�ld�nyok ker�lnek a hal�szok h�l�iba. �letm�dja Melegkedvel� faj, de alkalmazkodik az alacsonyabb h�m�rs�klethez is. N�v�nyev�, �desv�zi hal, f�leg fonalas alg�kat, l�gysz�r� h�n�rf�l�ket, id�sebb kor�ban a n�dat �s k�l�nf�le v�zin�v�nyeket eszik. Vannak kiv�telek amiket szinte sohasem eszik mint p�ld�ul a s�s a sulyom �s a v�zi t�k. V�zi n�v�nyb�l naponta ak�r testt�mege 140%-�t is k�pes elfogyasztani (ez az adat a sz�raz n�v�ny nedves/�l� �llapot�ban sokkal t�bb) de term�szetesen min�l melegebb a v�z, ann�l gyorsabb a t�panyagcser�je is. Szaporod�sa: A v�z melegs�ge befoly�solja a fejl�d�s�t, a tr�pusokon hamarabb v�lik �var�rett�. Norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt 4-5 �vesen ivar�rett ez hidegebb vizekben kitol�dhat 6-8 �ves kor�ra is. M�jus-j�niusban foly�k, homokos, s�deres talaj�ra rakja le ikr�it. Az ikr�k kel�si ideje 32-40 �ra, amennyiben megfelel� h�m�rs�klet� a v�z (27-29 Celsius). Az apr� halivad�kok eleinte apr� �llatokkal t�pl�lkoznak �s 6-10 cm hossz� korukban t�rnek �t a n�v�nyi eredet� t�pl�l�k fogyaszt�s�ra.